Adózni kell - de nem így és ennyit!

  „Versenyképes tudás - versenyképes gazdaság "  ez a mottónk, mondta Dr. Herich György elnök Az Adózás Európában - III. Nemzetközi Adókonferencia sajtótájékoztatóján.

A Magyar Okleveles Adószakértők Országos Egyesületének (MOKLASZ) célja a legmagasabb szintű pénzügyi szakképesítéssel rendelkezők szakmai fórumának megteremtése.

 Kiemelt céljának tekinti az okleveles adószakértői munka érdekeinek képviseletét, az adóztatási és adózási kultúra hazai színvonalának emelését, az adózás területén európai és hazai jogalkotás elősegítését valamint az információ-technológiai módszerek elterjesztését. A MOKLASZ szükségesnek tartja egy olyan nemzetközi szakmai program megrendezését, melynek célja, hogy az előadások és a kapcsolódó programok színvonalával túlmutasson egy egyszerű szakmai továbbképzésen és egyben megteremtse a szakma „évzáró ünnepségének" hagyományát is. Ennek érdekében kerül megrendezésre két napon 2009. június 11-12-én, már harmadik alkalommal az Adózás Európában - III. Nemzetközi Adókonferencia és a III. Adóbál.

Az első napon "Fókuszban a kkv-k" címmel a gazdasági válság által legérzékenyebben érintett szektor szempontjából tekintik át a vállalkozások életére legnagyobb hatást gyakorló kérdéseket. Megismerkedhetnek az európai országok válságra adott válaszaival.

Az első nap vezérelőadói: Kovács László, Oszkó Péter, Bod Péter Ákos, a jelen és a közelmúlt magyar gazdaságpolitikájának meghatározó egyéniségei. Előadást tart Pitti Zoltán kutató professzor, Federico Diomeda az EFAA elnöke, Prof.Dr. H.-Michael Korth a Német Adótanácsadó Egyesület alelnöke, Nyers Rezső a Bankszövetség főtitkára, Marek Welinczyk az IOTA főtitkára is.

Európa 13 országából felkért előadók és a kis- és középvállalkozásokat a tevékenysége középpontjába állító EFAA szakemberei segítenek a helyes diagnózis felállításában, a lehetséges terápiák megismerésében. A pódium során áttekintést kaphatunk az európai országok adórendszerében az elmúlt évben történt változásokról is.

Herich GyörgyHerich GyörgyA magyar kis- és középvállalkozások jelenlegi helyzetére jellemző, hogy több fontos területen (pl. finanszírozás, információs technológiák használata, menedzsmentszolgáltatások igénybevétele) felzárkózási folyamat figyelhető meg, ugyanakkor a fejlett országokban működő kis- és középvállalkozásokhoz képest még mindig számottevő a lemaradás.

A kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika egyik legfontosabb eleme a vállalkozási környezet javítása, aminek mércéje az, hogy milyen mértékben csökken a vállalkozási tevékenység közvetlen és közvetett tranzakciós költsége, ezért az üzleti környezet javítását célzó reformok a vállalkozásfejlesztési politika elhagyhatatlan részét képezik. A kisvállalkozások a legérzékenyebbek az üzleti környezet változására és az adminisztratív terhek növelésére, és ők reagálnak leggyorsabban a kedvező lehetőségekre.

A kis- és középvállalkozások kiemelkedően fontos szerepet játszanak a foglalkoztatásban. A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők sorrendjében a magas közterhek teljesítését és az adminisztrációs kötelezettségeket, azaz a szabályozási környezetet tekintik a hazai kis- és középvállalkozók a növekedésüket leginkább hátráltató tényezőnek. Fő szabályként az Unió tiltja a közvetlen egyedi támogatásokat, és csak speciális esetekben engedi meg azok alkalmazását.

Az adott állami költségvetési helyzet figyelembevételével versenyképes adó- és járulékterhelést kell kialakítani, az elvárt cél, hogy a költségvetési egyensúly megteremtése elsősorban kiadáscsökkentéssel és kevésbé bevételnöveléssel valósuljon meg. A pénzügyi működési feltételek javítása a körbetartozások csökkentésével és az állam fizetési fegyelmének fokozásával valósulhat meg.

A kerekasztal-beszélgetések során a meghívott további nyolc ország adórendszerével és kis- és középvállalkozási szabályaival ismerkedhetünk meg, úgy, hogy az egyes országok (Ausztria, Ciprus, Csehország, Horvátország, Románia, Svájc, Szerbia, Szlovákia) gyakorlattal rendelkező, tapasztalt adószakértői tartanak magyar nyelvű prezentációkat. Az előadások lehetőséget adnak az egyes országokban alkalmazott módszerek összehasonlítására, az eredmények és tapasztalatok megismerésére, a magyarországi alkalmazhatóság megvitatására, különös tekintettel az európai országok kis- és középvállalkozásainak adózási sajátosságaira, jellemzőire.

A rendezvény második napján a globalizációban felértékelődött nemzetközi adózási kérdések egy kiemelten fontos területével, a kettős adóztatási egyezményekkel, azok elméleti, gyakorlati és adótervezési kérdéseivel foglalkoznak. A második nap előadói: az állami adóhatóság részéről Szikora János APEH elnök és Reményi Gábor osztályvezető, a Pénzügyminisztérium részéről Supala Ágnes osztályvezető, a négy nagy tanácsadó cég képviseletében Erdős Gabriella (PwC), Gombkötő Bálint (KPMG), Szölgyémy Balázs (E&Y) és Winkler László (Deloitte), továbbá Vágyi Ferenc Róbert és Herich György a MOKLASZ elnökségéből.

Ma már gyakori jelenség, hogy valaki az egy országban születik, másik országban dolgozik, harmadik országban vannak befektetései stb. Így elméletileg minden érintett ország jogot formálhat a teljes jövedelmének adóztatására. Ugyanez a helyzet olyan vállalkozások esetén, amelyek több országban is tevékenykednek.

Az egyezmények általánosan a kettős adóztatás elkerüléséről és újabban növekvő arányban az aluladóztatás megakadályozásáról szólnak. Az egyezmények jellemzően jogsegély/adatcsere opciókat is tartalmaznak, segítve az adóhatóságok munkáját.

A magyar állampolgárok és cégek külföldi adókötelezettségének meghatározásához először azt kell megállapítani, hogy van-e az adott országgal a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményünk. Ezek az egyezmények ugyanis azt határozzák meg, hogy a két szerződő állam közül melyik adóztathatja az egyes jogcímeken megszerzett jövedelmet, valamint megszabják, milyen módszerrel kell a kettős adózást elkerülni. Amennyiben van egyezmény, akkor az abban foglaltak az irányadók, és csak ezt követően kell vizsgálni a magyar külső adózási szabályokat.

A kettős adóztatási egyezményeket felülírja az Európai Unió szabályozása, irányelvei. Ezek negligálják azokat az eredményeket, amelyeket az egyezményekkel a kevésbé fejlett országok elértek a fejlett országokkal szemben.

A kettős adóztatást kizáró egyezmények zöme (például a Németországgal, Ausztriával, Nagy-Britanniával létrejött egyezményünk) a külföldön adóztatható jövedelmek belföldön történő figyelembe vételére azt a szabályt alkalmazza, hogy bár az összevonás alá eső jövedelmet mentesíti az adó alól Magyarországon, de a belföldön adóztatható jövedelem utáni adó kiszámításánál ez a jövedelem figyelembe vehető így az adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, ami része az összevont adóalapnak, de a rá eső, adótábla szerinti adót nem kell megfizetni (mentesítés a progresszió fenntartásával).

A kétnapos szakmai konferencián elhangzott előadói anyagokat, az országok adórendszereinek ismeretében, a hozzászólások és viták eredményeként kialakult konklúziókat könyv formájában is megjelentetik, így a vállalkozások életét megkönnyítő, a költségvetést javító, adóügyi szempontból előnyös, elérhető szellemi termék is keletkezik.

A rendezvény nemcsak a szakmai tudás fejlesztésére ad lehetőséget, de a tervek szerint évről-évre az európai adótanácsadók találkozóhelyévé is válhat. A szakmai kapcsolatok építése, szakmai viták mellett a rendezvény kísérőprogramjai lehetőséget adnak Magyarország nevezetességeinek, élelmiszergazdasági hungaricumok megismerésére és a mozgáskultúra fejlesztésére a III. Nemzetközi Adó Bál keretein belül.

Szeretnék adózás témakörében Európa figyelmét újra Magyarországra, Budapestre irányítani.

Kép és szöveg: Lantai József