Szent Erzsébet útján, Türingiában

Thüringia, Wartburg váraThüringia, Wartburg váraA 800 éve született Árpád-házi királylány, a késõbbi Szent Erzsébet a türingiai Eisenach városa melletti, 400 m magas sziklára épült zordon Wartburg várában töltötte rövid életének javát. A történelmi vár a német integráció jelképeként az UNESCO Világörökség helyszíne lett. Türingia július 7. és november 19. között emlékkiállítást rendez az európai középkor legjelentõsebb nõalakja, Szent Erzsébet tiszteletére. Személyéhez több legenda is fûzõdik.

  Erzsébet (1207-1231) II. András királyunk és a meggyilkolt merániai Gertrúd lányaként Sárospatakon született. Négyévesen, 1211-ben küldték Creuzburg várába, hogy együtt nevelkedjen hét évvel idõsebb jövendõbelijével, IV. Lajos türingiai õrgróffal, akihez tizennégy évesen férjhez ment. Együtt éltek Wartburgban és Neuenburgban is. A legenda szerint a vallásos, jótékonyságáról híres Erzsébetnek férje családja megtiltotta, hogy alamizsnát vigyen a szegényeknek az 1225-ös nagy éhínség idején. Amikor egy hideg novemberen kenyérrel teli köténnyel osont ki a várból, a férje kérdõre vonta. A kenyér hirtelen friss piros rózsákká változott. A csoda hatására Lajos a pártjára állt, de mivel egy 1227-es kereszteshadjáratban meghalt, bátyja, IV. Henrik került a trónra, és három kis gyermekével elûzte az udvarból a földönfutóvá tett Erzsébetet. Õ anyai nagybátyjához, Egbert bambergi püspökhöz menekült. Hermann nevû fia hamarosan megörökölte a trónt, Erzsébet azonban Marburgban maradt, és harmadrendi ferencesként betegeket, koldusokat ápolt, kórházakat alapított, fillérekért szõtt és font. Ott halt meg 1231. november 17-én, 24 éves korában. Önfeláldozásáért IX. Gergely pápa 1235-ben szentté avatta a perugiai katedrálisban.

    A DZT magyar irodája újságírócsoportot küldött Türingiába, Szent Erzsébet életének helyszíneire. De mindenki elõtt nyitva áll június 24. és július 7. között a zarándokút Eisenachtól Marburgig, hogy a türingiai erdõségek szomszédságában élvezze a híres kultúrvárosok vendégszeretetét.

   Magyarországról jövet elõször a festõi borvidéken Freyburg várát, Naumburgot (v. Neuenburg) keressük fel. Erzsébet a férje birtokán élt itt két évig, 1224-25-ben. A 12. századi Naumburg egyébként a 72 mûemléket magában foglaló Strasse der Romanik, azaz a Románkori Út része. A kor tanúja az ún. Kettõs Kápolna (altemploma miatt) és a Dicker Wilhelm torony. A palota konyhájában nemcsak korabeli eszközökkel, hanem kiváló konyhával is fogadnak. Feledhetetlen élmény a helyben sütött magos kenyér és a Hinkelsuppe (csibeleves céklával és resztelt szilvával). A dómban az Erzsébet szentté avatása után, 1240-ben készült legkorábbi szobrot õrzik.

   Következõ állomásunk a zsenik városa, Weimar, emellett a 8. század óta a középkori vallási élet központja. Késõbb a reformáció a 18. századig a protestánsok uralták, s csak Maria Pavlovna orosz hercegnõ házasságával költözött ide sok katolikus. 1818-ban szentelték fel elsõ kápolnájukat, amikor olyan zeneszerzõk mûködtek a városban, mint Johann Nepomuk Hummel vagy Liszt Ferenc, bár a hívõk lélekszáma még csak 133-ra rúgott. A Jézus Szíve Templom 1863-ban megkezdett építkezéséhez Liszt 100 tallérral járult hozzá, de az európai katolikus uralkodók is kitettek magukért. Szent Erzsébet védõszent tiszteletének ajánlották 1891-ben, bár hõsnõnk soha nem járt erre. A középkorra csupán egy 15. századi kereszt és az oltár két dombormûve emlékeztet.

    Liszt két évtizedet töltött Weimarban. Itt komponálta a Szent Erzsébet legenda c. oratóriumot, egyik legszebb mûvét, miután 1860-ban megtekintette a Wartburg várában készült freskósorozatot.

   A Színház elõtt Goethe és a tíz évvel fiatalabb Schiller kettõs szobra turistaattrakció. Goethe igazgatta az akkori zenés színházat, ahol Liszt bemutatta Wagner tetralógiáját, a Ringet, majd a Lohengrint is. Utóbbit csupán 35 zenésszel, de 46 próba után. A város õrzi Anna Amália hercegnõ híres könyvtárát, amelynek néhány darabját tavaly a Nemzeti Galériában csodálhattunk meg.

   Az élénk, zenészektõl hangulatos sétálóutcán található Schiller késõ barokk háza. 1802-ben vette meg. Ebben született három gyermeke. Õ maga súlyos tüdõbajban szenvedett 1805-ös haláláig. A II. világháborúban a színházzal együtt ezt is porig rombolták. Most új fényében ragyog.

    Goethe 1709-ben épült háza kívül-belül igen egyszerû, bár hatalmas. Utoljára az unokája lakott benne, jelenleg múzeum. Egy óriási asztal körül járkálva diktálta mûveit a nagy költõ, államférfi, természettudós. A házat 50 évig csak bérelte, majd 1782-ben megvásárolta, és 1832-es haláláig élt benne. Goethe elsõ tulajdona a máig látható kerti ház volt. Ide kopogtatott be a nála 17 évvel fiatalabb, éhezõ Christiana, akit a testvérével együtt befogadott. 25 évig éltek együtt, felnõtt fiúk is volt már, de csak a napóleoni háború után, 1806-ban vette feleségül.

   A parkban Liszt Ferenc márványszobrával találkozunk, amíg a Liszt Múzeumhoz igyekszünk. Carolyne von Wittgenstein hercegnõvel együtt éltek sokáig az Altenburg-villában. Azután Liszt rengeteget utazott (mintha többször körülutazta volna a Földet), közben Párizsban megismerkedett Paganinivel, járt Rómában és Pesten. Elképesztõen sokat keresett: évi 1000 tallért, amíg más zenész 300-at. A hercegnõ, hogy visszacsábítsa Weimarba, megvette és berendezte számára a mostani, múzeumként mûködõ házat. Liszt itt töltötte a nyarakat, a teleket Rómában, közben Pesten tanított. Weimarban is rengeteg tanítványa volt. Itt születtek legérettebb mûvei: Faust, Tasso, Szent Erzsébet stb. A ház éppúgy néz ki, mint korában, ugyanis a háború alatt egy pincébe szállították a bútorokat. Az ebédlõ nem eredeti,  a többi bútor is igénytelen asztalosmunka, de sajátja volt az úti néma-zongora a gyakorláshoz, a kb. 70 cm magas, míves feszület és a halotti maszk. 53 évesen lépett be a ferences harmad-rendbe (éppúgy, mint Szent Erzsébet), szegénységi fogadalmat tett, és minden vagyonával jótékony célokat szolgált. Segített a nagy pesti árvíz idején, nagyban hozzájárult a magyar Bazilika, a Nemzeti Zenede és a Zeneakadémia alapításához. Megjegyzendõ, hogy a pesti Régi Zeneakadémia Liszt Múzeumában láthatjuk igazán értékes zongoráit, kéziratait, bútorait.

   Weimar - a Bauhaus néhai épülete - most egyeteWeimar - a Bauhaus néhai épülete - most egyeteWeimar nevezetességei közül kiemelkedik a 20. század leghíresebb formatervezõ iskolája, a Bauhaus. 1919 és 1925 között mûködött itt, majd áttette székhelyét Dessauba, amíg végül 1935-ben, a fasizmus térnyerésével megszûnt. Alapítója Walter Gropius volt, munkatársai közül: Breuer Marcel, Moholy-Nagy László, Paul Klee, Wassily Kandinsky és sokan mások. Az intézmény jelenleg egyetem, sajnos nem látogatható. 2009-ben, a Bauhaus 90. születésnapján nagy rendezvényeket tartanak.

   Weimarban említésre méltó még a Residenz Café, remek ebédünk helyszíne. A párolt csirkemell filé citromos petrezselyemmártásban úszott, mellé vegyes zöldségekkel és krokettel. A spenóthoz bundázott gombát és szezámos, hollandi mártásos karfiolt tálaltak. Mellé jól esett a hatalmas korsó német sör.

  Johann Sebastian Bach szülõháza ErfurtbanJohann Sebastian Bach szülõháza Erfurtban Erfurt, Türingia fõvárosa felé haladva a négy nyomsávos autópályáról megpillantjuk Buchenwaldot. Közelében található a vidámabb Oberhof, a téli olimpiai játékok helyszíne. Erfurt 1867 óta a nagy kertészeti kiállítások helyszíne. Németország legnagyobb középkori városmagja itt van. Az 1224-ben épült ferences Mária Dómban hirdette ki a türingiai püspök 1235-ben Erzsébet szentté avatását. A szertartáson jelen volt a magyar király is. Errõl okiratmásolatot látunk és egy 1370-bõl származó díszes elefántcsont dobozban lévõ arany ereklyetartóban a szent egyik apró csontját (eredetisége nem bizonyított). Viszont biztosan eredeti az akkori tíznapos ünnepségek hosszú itallistája és a gótikus üvegablakok. Barokk oltára 1672-bõl való.

   Erfurt vára a 16. században Németország legnagyobb erõdítménye lehetett 1500 négyzetméteres területével és pincerendszerével. Parkjában gondozott, nyírt bodzafák sorakoznak. A várból szép kilátás nyílik a város tornyaira. Ha szerencsénk van, találkozhatunk egy 40 éves, turizmus céljaira használt Ikarusz busszal.

   Gazdag patríciusok gótikus és reneszánsz házaiból épült a belváros. Valaha a szûk utcákban 62 középkori ház állt. Ezekbõl csupán 22 maradt fenn. Különös érdekessége a Kereskedõk Hídja, amelyen régi házak állnak. Észre sem vesszük, hogy a Gera hídján kelünk át.

  Freskó a Nikolaikirche épen maradt kápolnájábanFreskó a Nikolaikirche épen maradt kápolnájában A legrégebbi német gótikus templom maradványa a Nikolaiturm (Miklós-torony), valaha harangtorony volt a hozzá tartozó 11. század eleji Német Lovagrend templomával (utóbbi már nincs meg). A lovagrend feje Erzsébet sógora, Konrád volt. Kis kápolnájában a középkori secco (nem freskótechnikával készült, hanem természetes színezékkel a száraz falra felvitt festmény) Erzsébet (a lovagrend patrónusának) életútját ábrázolja magyar vonatkozású mágiával (Klingsor mágus magyarázata): I. szülei ágyban fekszenek, és álmot látnak; II. a türingiai õrgróf meglátogatja a királylányt; III. a kis királylány díszes kísérettel indul el Magyarországról; IV. esküvõ és koronázás. Érdekes még a torony vastag kõkapuja. Csak a nagyon gazdagok engedhették meg maguknak a kõkaput. Innen származik a német ?Steinreich" kifejezés, amit magyarra kõgazdagnak fordíthatunk.

   Erfurt a reformátor Luther Márton szellemi hazája is. 1501-1511 között itt élt az augusztinusok rendházának kolostorában. A 13. századi kolostor maga is látványosság Luther cellájával és 60 ezer kötetes mûemlék könyvtárával. Korában további 10 kolostor mûködött a városban. Ugyancsak Erfurthoz kötõdik a Bach-család. Népes tagjai templomokban muzsikáltak.

   Erfurt legnagyobb meglepetése mégis a modern színház Tannhäuser produkciója volt. Épp elõzõ héten adták a budapesti Operaházban is. A magyar rendezés nagyon hagyományos, pesszimista, a sötét középkor képével dolgozik, arról nem is beszélve, hogy a két nõi fõszereplõn (Temesi Mária és Németh Judit) kívül senki sem állta volna meg a helyét bármelyik világszínpadon. Mondhatnánk, csak a zene a szép. Ezzel szemben az Erfurti Színház - még csak nem is operaház, holott abból Németországban 40 található! - csodálatos rendezéssel, vetített képekkel, minimál díszlettel, kivétel nélkül ragyogó énekesekkel megoldotta az optimista változatot. A Vénusz-barlang jelenete csupa kék és víz; a föld feletti jelenet csupa sárga és fény. Nem mutatnak halottat és szomorú zarándokokat, hanem megtisztulást. Erzsébet szomorúsága és önfeláldozása az egyetlen érthetõ valóság.

Mindamellett a németek tévedése, hogy Wagner gyönyörû dalmûvét épp a Szent Erzsébet-évben akarják ?eladni", hiszen tudjuk, nem a mi Erzsébetünkrõl szól. A wagneri mû 1207-ben játszódik, Szent Erzsébet születésének évében, amikor Wartburg várában gyülekeztek a híres Minnesängerek: Walter von der Vogelweide, Wolfram von Eschenbach stb. Henrik, a várúr (Erzsébet apósa) ugyanis nagy mecénás volt. A húga, Erzsébet kedvelte az udvari énekeket, tehát õróla szól a darab - azon kívül nem biztos, hogy igaz történet fogant meg Wagnerben.

   Említésre méltó még az Airport Hotel, közvetlenül az erfurti repülõtér mellett. Rendkívül praktikus, mert az utazónak vagy átszállónak csupán 100 métert kell húznia a bõröndjét. A kellemes, tágas szobák viszont tökéletesen zajmentesek, olyan a tájolásuk. A Bachmann-család több hasonló szállodát üzemeltet, szakácsai pedig remekelnek hideg- és melegtálaikkal.

   

   Creuzburg felé menet a hegyormokon sok-sok várat látunk. Ezek mindegyike most  múzeum vagy szálloda. Megpillantjuk Gotha nevezetességét is, a Friedenstein Kastélyt. Már nem ritkák az ezer méteres csúcsok sem. A távolban felsejlik Wartburg vára és a mindenhonnan látható creuzburgi lakótorony. Valaha a Ludowingok birtokolták. A 4. századtól faépítmény állt a helyén. Nevét onnan kapta, hogy 724-ben Szent Bonifác itt hirdette ki a kereszténységet. Ezt nagy kõkereszt tanúsítja. 745-tõl bencés kolostor lett. A kõépület 1170-ben keletkezett két és fél ezer négyzetméteren, Wartburg várától 12 km-re.

 Erfurt tornyaiErfurt tornyai  Creuzburg várának udvarán 500 éves hársfa és egy 12. századi várkút fogad. A kutat a 16. században mélyítették 37,5 m-re. Kész mûszaki csoda: víz van benne. Ugyanakkor épült a lakótorony, Szent Erzsébet és férje gyakori lakhelye 1222-27 között. Kis alapterületû, több emeletes szobáit kályhákkal fûtötték. Van benne lovagterem, díszterem, könyvtár. Ebben épp fotókiállítást rendeztek Erzsébet szülõhelyérõl, Sárospatakról. Itt születtek a gyerekei, innen indult férje, IV. Lajos õrgróf a keresztes hadjáratra, ahonnan többé nem tért meg. Utolsó gyerekükkel Erzsébet akkor épp állapotos volt. Ide tért vissza elõször, miután kitiltották Wartburgból. Látható a románkori kandalló, a lakószobák és a 8. századi várkápolna. Eredeti állapotában csak a keresztelõmedence maradt meg. A 18. században restaurálták a sütõházat, a bevehetetlen várfalakat. Sok tûzvész sújtotta hajdanán. Kínzókamrájában 21 ?boszorkány" szenvedett. 1945-ben egy Gauleiter székhelye volt, és 50 család talált benne menedéket. Most múzeum, és középkori látványosságok helyszíne.

   Creuzburg városa lenn, a Werra-folyó partján fekszik, az erõdítmény 1991-tõl a város tulajdona. A helyiséget szintén várfal vette körül 1,3 km-en. Néhány helyen még maradványai láthatók. A Werra-folyón kenusok gyülekeznek. Hét íves, gótikus hídja 1223-ból való. Mellette a románkori Szent Miklós kápolna magasodik. 1945-ös elpusztításának nyomait máig viseli, még nem hozták helyre. A közelben található a Carolin-Quelle, a sós forrás, amelynél Goethe is gyógyulást talált a reumájára.

    Ebédünk szintén a meglepetések közé tartozott: a magyar Kempinsky szakácsa a környéken nyitott vendéglõt, a felesége ráckevérõl származik. Az ételek alapanyagai a saját gazdaságból származnak.

   Eisenach az a hely, ahová a négyéves Erzsébet elõször megérkezett négyévesen. Itt alapította elsõ kórházát a szegényeknek és a Szent Anna templomot. A Szent György székesegyházban esküdött örök hûséget párjának 1221-ben. A nép kibeszélte, hogy szerelmes a férjébe, hiszen a szerelem bûnnek számított abban a korban. A székesegyházból kevés látszik, de emlékét õrzi a tiszteletére felavatott neogótikus templom. A 13. században leégett Jakobskirche (Jakab templom) arról is nevezetes, hogy itt kezdõdött Erzsébet nyomorúságos élete. 1227-28 telét a hellgrevenhofi kocsma disznóóljában töltötte. Gyóntatója, Konrád az ellensége volt, hiszen Erzsébet viselkedése provokációnak számított az õrgrófi család ellen. Büntetésbõl a hideg templomban kellett aludnia. Egyébként Bachot itt keresztelték. Robusztus szobra áll a templom elõterében. A zarándokok és a fogadalmak jelképe itt lett a Jakab-kagyló. Természetesen innen indult római zarándokútjára Tannhäuser, ezért ma a világ legnagyobb Wagner-gyûjteménye egy osztrák kutató jóvoltából a Reuter-villában található.

   A díszes középkori házak egyikében lakott diákként Luther Márton, aki diáktársaival együtt énekekkel szórakoztatta a lakosságot - alamizsnát remélve.

   Naumburgban a középkori Dicke Wilhelm toronyNaumburgban a középkori Dicke Wilhelm toronyEisenach a középkor óta a kultúra városa, majd Bach városa lett, tehát elõször a százéves (1907-ben alapított) Bach Múzeumot tekintjük meg a zeneszerzõ 550 éves háza mellett. Köves padlón járunk, a régi faszerkezetû épületet kívülrõl teljesen beburkolták üveggel. A jó állagmegõrzés szép példája. A benne lévõ hangszereket - 107 sípos kis fújtatós orgonát, híres mûhelybõl származó csembalót, spinétet, klavikordot - szakértõ muzeológus szólaltatja meg egy rögtönzött koncerten. A falakon elhelyezett tárlókban régi, roppant értékes hangszereket csodálunk meg. Némelyikük több funkciós, például a hegedûbe beépített trombita, ventillációs vadászkürt, asztali zongora (clavecin) stb. Az emeleten nagyon modern berendezések segítségével látunk Bach-portrékat, bronz koponyáját, amit egy szobrászmûvész kiegészített. Kényelmes kagylófotelekben hallgathatunk zenét.

    A Bach-ház szépen restaurált termeiben jókora meglepetést okoz, hogy az 1685-ben itt született Johann Sebastian õse, Veit Bach Magyarországról vallási okokból (luteránus) vándorolt ki Németországba 1577-ben. Õ még pék volt, azután fia, Hans lett az elsõ zenész a népes családban. Késõbb 100 zenész született még a családból, de szükség is volt rájuk a sok türingiai fõúr udvarában és a templomokban. Szinte természetes volt, hogy csak Bach nevû zenészek követték egymást. Johann Sebastian szintén 11 gyermeket nemzett.

    Láthatunk a házban 17. századi polgári szobákat, toalettet, 1704-bõl származó Bibliát, Bach saját poharát. Megtudjuk, hogy a ?wohltemperierte" jelentése a zongora mûfajában - a vörösbor tüzességére utal. Állítólag a bútorok nem eredetiek, csupán korabeliek.

   Eisenach 12-13. századi templomai közül csak egy katolikus, azt pedig Szent Erzsébetrõl nevezték el. Hét kolostorából a legtöbbet Luther Márton alapította, illetve ?reformálta" a korábbi katolikusokat. Azután a 19. században ismét gazdag katolikusok érkeztek, akik templomot építettek. Érdekes a templomi színek jelentése: a két oszlopok a keresztelkedésre utalnak; a mellékkápolna vörös színe a vérrõl szól, a vörösesbarna pedig Isten kiválasztottját szimbolizálja. A modern ablakok szépen egészítik ki az antikos hangulatot.

  

   Az Eisenachot övezõ erdõk fölé emelkedik a magasba Wartburg vára, a Világörökség része. Valaha szamárháton vitték fel a meredek ösvényen az élelmet és a vizet, de félúton szamarat kellett váltani, és vezetõiknek drágán enni-inni az ottani fogadóban. 1067-tõl, 35 évig épült a faelemes középkori rész, majd a reneszánsz palota. Nevét onnan kapta, hogy az ifjú I. Lajos Ludowing gróf, amikor meglátta a völgybõl a hegycsúcsot, így kiáltott fel: Warte Berg! (várj hegy, ott lesz az én váram!). Tizenkét lovagja kitûzte a terület határait, majd a 30 km-re lévõ kõbányából hurcolták fel a homokkövet az építkezéshez. Ritkaság, hogy három emeletet húztak fel abban a korban. A vár néhány helyiségét télire fûthetõvé is tették. A saját korában Párizs és Bécs mellett Wartburg vára lett egész Európa kulturális középpontja. II. Henrik jó politikus és mûvelt ember lévén, maga köré gyûjtötte a legjobb udvari költõket és énekeseket, hiszen más szórakozás alig akadhatott a fellegvárban. Az 1310-es években keletkezett heidelbergi daloskönyv 1300 wartburgi dalt írt le. Sõt fennmaradt Walter von der Vogelweide terjedelmes költészete is. Ennek alapján dolgozott Wagner a dalnokversenyrõl írt darabjában, a Tannhäuserben.

    Liszt Ferenc 1860-ban járt a várban, s látta a Ludwig Storch és Moritz von Schwind által akkor készült freskósorozatot a Szent Erzsébet életútjáról. Õt a Szent Erzsébet legenda c. oratóriumra ihlette, Otto von Rocket szövegére, amit Pesten 1865-ben mutattak be Ábrányi Kornél fordításával. Kéziratát Weimar õrzi. A pompás Festsaal, a díszterem mennyezetét is Liszt javaslatára emelték meg, hogy javítsák az akusztikát. A 20. század eleje óta ad otthont hangversenyeknek.

   A vár bejárásakor rengeteg kincset látunk, amelyeket a középkor óta összegyûjtöttek Türingiában. Erzsébet románkori oszlopos lakószobáiban 19. századi mozaikokkal rakták ki. A szent életét ábrázolják.

   A legérdekesebb rész Luther dolgozószobája. Üldözése során 20 ezer km-t vándorolt, megismert 18 német nyelvjárást, igazi nyelvújító lett. Munkáiból született meg a mai Hochdeutsch. Ebben a szobában 10 hét alatt fordította le ógörögbõl az Újszövetséget. Itt tartózkodásakor Junker Jörg néven bujkált. A nagyon egyszerû helyiségben eredeti asztalát, karosszékét és hatalmas bálnacsontból készült lábtartóját láthatjuk. A falon megvannak a tintanyomok, mert a tintatartót egyszer ?az ördög után hajította". 1552-bõl, a saját korából származó Lucas Cranach után festett híres Luther-kép másolata is falon függ.

   A várkastélyban a múzeumon kívül 2003-tól ötcsillagos szálloda mûködik, a Hotel auf der Wartburg. Autóval, busszal nem közelíthetõ meg, hanem a hotel kisbusza szállítja az utasokat és a csomagokat a parkolóból a magasba. A faelemes épület legrégebbi szobáiban helyezik el a vendégeket. Lift nincs, ilyet a mûemlékvédelem nem engedélyez, viszont a vendéglátás elsõ osztályú. Kökénylikõrrel ízesített pezsgõvel köszöntik az itt megszállókat, valamint a Szent Erzsébet év tiszteletére kitalálták a ?rózsacsoda menüt". Az asztalokat természetesen rózsacsokrok díszítik. Elõétel a rózsalevélbõl és zöldségekbõl készített saláta, házi kenyérrel és vajjal. A következõ minifogások: fogassült cukkinis, paradicsomos rizottóval, mézes rozmaringgal; nyárson sült marhafilé fenyõmagos gnocchival és salátaággyal, csipkebogyó mártásban. Utóétel a hatalmas tálon díszelgõ apró rózsazselé, vaníliafagylalt és puding csokoládé cirkalmakkal. Kétségkívül roppant elegáns, bár jóllakni nem lehet vele, de hát nem is ez a cél. Lényeg az ötlet.

    Szent Erzsébet 800 éves jubileumi ünnepségeinek fõ helyszíne a vár és a júliusban megnyíló monstre kiállítás. 500 ezer tárgy érkezik több városból, köztük a budapesti Nemzeti Galériából, a Magyar Nemzeti Múzeumból és Sárospatakról.

  Marburg vára a távolbólMarburg vára a távolból Másnap a ?német mesében" utazunk, óriási sóhegyet kerülünk meg. Bányájából rengeteg sót hoznak a felszínre. Végül megérkezünk a legszentebb helyszínre, Marburgba, ugyanis Szent Erzsébet 1228-tól 1230-ig itt töltötte özvegysége napjait, amíg november 17-re virradó éjjel kimerültségében, valószínûleg betegen meghalt. Elõbb ferences kórházat és kápolnát alapított a Marbach patak partján. A már nem látható 30 m hosszú kórház bizonyára egy templomból kialakított ispotály lehetett, még korábban valamilyen német rendház. Helyére épült 1235 után a nagy gótikus dóm, ahol 7 m mélyen a szent sírja van. Ma üres, mert szentté avatása után maradványait széthordták. A síremlék maradt csak meg. Hasonló lett a sorsa a relikviáinak is. Ez a zarándokok végállomása.

Marburg - keresztelõmedence a középkorbólMarburg - keresztelõmedence a középkorbólA dóm mûvészetileg Európa legszebbjei között van. Évente legalább tízezer látogató végcélja. Az oltárképen egy másik rózsacsoda látható. Arról szól, hogy az Erzsébet ágyába fektetett koldus keresztre feszített Krisztussá, illetve fehér rózsává vált, amikor a szentet kérdõre vonták miatta. Az ablakok eredetiek, mesterei még személyesen ismerhették a betegápoló Erzsébetet. A hátsó karzat fölött rendkívül szép modern orgona áll. Szép faoltárát kõmélyedésbe tették, hogy az oltárképeket cserélhessék. Látunk még értékes kövekkel díszes ereklyetartót, kámeát, bár a legszebbet a napóleoni háborúban Párizsba vitték. Az altemplom kriptájában gótikus kõbe ágyazott szarkofágokban nyugszanak Erzsébet utódai. Egyik unokája jelentõs uralkodó lett. 

   Nem messze a dómtól látjuk a Német Rend kápolnájának romjait, az apszis késõromán falait. A néhai városfalra magas házak épültek. Jelenleg ez a város magja. A házak város felé esõ homlokzata historizáló stílusúvá alakítja a képet. Vegyesen húzódnak egymás mellett a régiesek és a szecessziósak, amíg felérünk a városháza terére. A Vilmos császár emléktoronyban esténként telefonhívásra gyullad fel a piros szívet körülölelõ öt rózsa. Mindez jól látható a magaslaton épült várból, amelyik szintén az õrgrófok tulajdona volt, és kb. 1000-bõl származik. A turisták gyönyörûségére esténként kosztümös színészek adnak elõ régi történeteket.

   Köszönet a szép zarándokútért a DZT magyar kirendeltségének!

Kép és szöveg: Dobi Ildikó