EuroAstra Internet Magazin Ahol az idõt órában mérik

Szent Márton a tours-i püspökKi ne hallott volna a márton napi libatorról? Ilyenkor a néphagyomány szerint illik libát enni, a jövőnk érdekében. De ez a nap, amikor a könnyű újbor először megkóstolható. Szóval jeles nap a mai.

Voltunk mint Ti, lesztek mint mi...A katolikusok november 2-án tartják, Mindenszentek napját követően. Magyarországon a két ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. Ünneplése sok keresztény országban elterjedt a protestánsok közt is, és ünneplik az anglikánok is. Az ortodox kereszténység naptárában több halottak napja is szerepel.

A mindenszentek keresztény ünnep, amelyet a katolikus egyházban november 1-jén, más egyházakban más napokon tartanak az elhunyt igaz emberek tiszteletére. Ezt követi a halottak napja, estéjét, halottak estéjének (vigíliájának) is nevezik. A mindenszentekhez és a halottak napjához kötődő szokásokat sok helyütt másként gyakorolják.

Martin Luther 

Luther Márton (Martin Luther) a szász választófejedelemség bibliamagyarázó professzora, német ágostonrendi szerzetes 1517. október 31-én függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontba foglalt téziseit.

Ma október 23-a az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékünnepe van. Emlékezzünk azokra, akik 1956 ban a pedit utvákon, majd késöbb a börtönökben az igazságtalanszolgáltatás mechanizmusának kitéve áldozták szabadságukat és életüket. A célok sajnos csak részben valósultak meg. Ujabb és ujabb áldozatokat szed a szabadság eszméje. Az évfordulóra Babits Mihály ma is aktuális versével emlékezünk, amit bár 1919-es Tanácsköztársaságról írta, de azóta is aktuális a mondanivalója.

 Az Aradi vértanuk tablója

Minden évben egyre többen emlékeznek itthon és külföldön az 1848-49-es szabadságharc megtorlásokban kivégzett mártírjaira. Az idők folyamán ez a nap azonban több lett ennél: A Magyarország, a magyar szuverenitás védelmében részt vett és ezekért kivégzett emberek emléknapja, amely (eddig) meg tudta örizni (aktuál)politikamentességét.

A Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan ezeréves hagyománya van, augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep azonban mégis rövid múltra tekint vissza. Az államlapítás ünnepe a körmenetbõl nõtte ki magát a 20. században.

Igy csonkult meg Trianonban az ország 

Június 4 a magyarok szemében ma is gyásznap, annak ellenére, hogy aktuális vezetőink ezt nem iktatták törvénybe.Ezen a napon lépett érvénybe az az I világháborút lerzáró egyezmény, amely elszakította a magyarajku testvérek, a magyar kultúrában meghatározó városok falvak nagy részét, nyersanyaglelőhelyeinket, fő közlekedési útbonalainkat, hegyeinket völgyeinket. Sajnos miderről nagyon keveset beszél a mai média. Igy nem érdektelen, ha ebből az alkalomból egy kevéssé ismert dokumentumot adunk köre: Gróf Apponyi Albert trianoni védőbeszédét, melyet annak idején az Antant hatalmak egy kézlegyintéssel elintéztek. Bevégeztetett. Európa, különösen Franciaország és a trianonban a magyar területek kárára nyertes állomok nagyon szeretnek minket.....

Május utolsó vasárnapja azoké, aki egyre kevesebben vannak, akik közül egyre többen élnek szegénységben. Azoké, akikkel sokkal többet kellene foglalkoznunk, akik életét könnyebbé kellene tennünk. De ehhez bizony nekünk is változnunk kéne. Május utolsó vasárnapja: Nemzetközi Gyermeknap.

Jöjj Szentlélek Úristen...Pünkösd ünnepe húsvét után a legrégibb ünnepünk. Története visszanyúlik az Ószövetség világába.Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét", amelyet hellenista hatásra pentékoszténak neveztek. Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt. Nyelvünk - számos más nyelv között - ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.

Kisléghi Nagy Ádám: A Szentlélek eljöveteleA húsvét utáni ötvenedik napon, így ebben az évben (2008) május 11-én, vasárnap ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását, azaz pünkösd napját. A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, és minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják.

A csiksomlyói Mária 

Mintegy 60-70 ezer zarándokot várnak ma az erdélyi Csiksomlyóra, a magyarság szokásos évi zarándoklatára ma a szervezők.

Május első vasárnapja Magyarországon is több, mint 80 éve már, az édesanyák ünnepe. Ünnepeljük ilyenkor édesanyánkat, nagymamánkat, ajándékot készítünk, verset mondunk, és megköszönjük azt a sok szeretetet, törődést, gondoskodást, melyet tőlük kaptunk. Május 4.van,  Anyák napja.

Nagyszombaton az Egyház Krisztus sírjánál időzik, szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Az oltár minden díszétől megfosztva áll. Napközben nincs szentmise, az Eucharisztiát is csak a haldoklóknak viszik el.

 Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. A keresztény húsvét Jézus Krisztus feltámadására való emlékezés, hálaadás az általa elvégzett áldozatért, melyeket értünk, emberekért tett. Jézus helyettesítő áldozata lehetővé tette ugyanis, hogy ne bűneink szerint legyünk megítélve, hanem a Jézusba vetett hit által üdvözülhessünk, kegyelemből.

„Házasság a jogszabályoknak megfelelően akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek" 1952. évi IV. tv. 2. § (1) bek. Február 2. vasárnapja, vagyis idén február 10.-én tartják a Házasság Világnapját.

A húsvétot megelőző negyvennapos böjt a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek a húsvétnak, Jézus Krisztus feltámadásának a megünneplésére.

 Három királyok imádása

A vízkereszt - korábbanm a Szentkereszt ünnepe -, a római katolikus naptár szerint Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenésének napja. A vizkereszt ünnepével kezdetét veszi a  farsang mely vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig (Húsvét előtti 40. nap), a nagyböjt kezdetéig tart. 

Boldog és túlélhető, 2008-adik esztendőt kiván az Euroastra teljes szerkesztősége minden olvasójának, partnerének! 

Január elseje, az év első napja. A legtöbben már az év első perceiben túlestünk a fogadkozásokon, hogy miről szokunk le, mit változtatunk meg, mit fogunk másképpen tenni. Aztán ennek általában a negyedét sem teljesítjük -persze tisztelet a  kivételnek-, de legalább megfogadtuk. Az év utolsó napjaiban pedig többnyire azon töprengünk, hogy milyen volt az elmúlt, jelen esetben a 2007-es évünk.

 Boldog Új esztendőt! - 2008

Tudjuk, hogy a lencse és a malacsült az újévben szerencsét és gazdagságot hoz. De vajon tudjuk-e, hogy miért durrognak ilyenkor a petárdák, miért pont pezsgõvel koccintunk és mit jelent a patkó vagy a lóhere? A tûzijátékok már az ókori kínaiak körében is nagyon népszerûek voltak. Õk már i.e. 2000-ben ismerték és használták a petárdákat. Ezek a kén, salétrom, és szén tartalmú robbanószerek az ünnepek fénypontját jelentették, amelyek óriási tömegeket vonzottak.

A gyantát tartalmazó, gyúlékony fát hosszú idővel ezelőtt a nap tiszteletére állították fel a pogányok. A keresztények aztán december 25-ére tették át ezt az eseményt, amikor Jézus születését ünnepeljük, így hitünk szerint a jászlat sem hagyhatjuk el a karácsonyfa alól.

Fra Angelico: SzentekA keresztény egyház szentjei és vértanúi sorában legalábbis a Kr. u. II. század óta ünneplés tárgyai azok az ártatlan kisdedek, kiket a Máté evangéliumában feljegyzett (2., 16-18.) jámbor hagyomány szerint Nagy Heródes, az idemeai Antipatros fia, Betlehemben és környékén azzal a szándékkal mészároltatott le, hogy köztük a zsidók Messiását, féltett trónja követelőjét is leölesse.

XVIII. században karácsony ünnepének még nem volt akkora jelentősége, mint húsvétnak. A karácsony a millenniumi időkben kezdet szokássá válni. Ma a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Jézus a Megváltó születésének napja: a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe.

 Ádám és Éva -Baja város címerébenKarácsonyt megelőző napon ősszüleinkre emlékezünk, ma van Ádám és Éva napja. Az igazat megvallva, sűrűbben eszünkbe jut kosztümjük és az almafa, mint az életszentségük.

A magyar gyerekekben Mikulás - szocialista rendszerben az orosz Gyed Moroz szolgai ferdítéseként Télapó (Hideg apja) néven leledzett, olyan piroruhás, önmagát sokszorozó emberként él, aki ha jó akkor ajándékot, ha rossz akkor krampuszainak segitségével virgácsot ad. A felnőttelknek pedig újabb alkalom, hogy áldozzanak a Szent Fogyasztás árutemplomaiban, önmagukat eladósítve. Merthát hogyan is néz ki, ha nem teljesíti a hétköznapokon elérhetelen ígéreteit. A szeret viszon szépen lassan elsikkad a kommercializmus oltárán.

 A Hanuka a zsidó vallásuaknak egy nyolc napig tartó ünnepe. Egy történelmi eseményt ünnepelnek meg ilyenkor. Mégpedig egy csata emlékét, amikoris két és fél ezer évvel ezelőtt maroknyi lázadó csapat győzelmet aratott az elnyomó görögök ellen. A győzelem azért volt fontos, mert a vallási és kulturális örökségüket védték meg ezzel. A Hanuka ujjáavatást jelent és az ünnep szimbólumai és szokásai arra emlékeztetik az ünneplőket, ne térjenek el a hitüktől, hanem évente újítsák fel azt. A történet a Makabeusok második könyvében található.

 Klasszikus adventi koszorú

Azokban az időkben, amikor még boszorkányokban, varázslókban, gonosz lelkekben és mindenféle régi istenben hittek az emberek, azokból az időkből származik a varázskör gondolata. Koszorút fontak a szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból, és vörös meg aranyszín szalagokkal díszítették.

Míg Karácsony az élet kezdetének örömünnepe, addig a Halottak napja az életnek a végét jelzi. Mindazokra emlékezik ilyenkor az egyház, akik a keresztségben hunytak el, és akikről úgy hiszik, hogy a purgatóriumban vannak, minthogy bocsánatos bűnökkel a lelkükön haltak meg. A "küzdő egyház" (az élők) ekkor emlékezik meg a "szenvedő egyház" azaz a tisztító tűzben - Purgatórium - levé lelkekről, ésd imáival elősegítse mielőbbi üdvözülésüket.

Mindenszentek 

A mindenszentek és halottak napja(november elseje és másodika) a halottakra való emlékezés ünnepe. Az ünnep elôestéjén a szentbeszéd közben megkondulnak a harangok, a hozzátartozók a kegyelet virágait tûzik az elhunytak sírjára. Másnap, halottak napján van az ünnepélyes szentmise. Mindenszentek napján a holtak lelki üdvéért gyertyát gyújtanak a sírokon.

Halloween az egyik legrégibb ünnep, eredete évszázadokra vezethetô vissza. Mai formája az évszázadok során több kultúra: a római Pomona-nap, a kelta Samhain fesztivál és a keresztény mindenszentek napja hagyományainak keveredésével alakult ki. Szószerinti fordításban a mindenszentek előtti estét jelenti. Mindenszentek ünnepének angol elnevezéséből származik (All Hallows' vagy All Saints' Eve), mely szerint e napon emlékeznek meg mindazon szentekről és mártírokról, akik nem rendelkeznek önálló szent nappal.