Ünnepeink

Januárban is Karácsony

A keleti kereszténységben napjainkig a Julián-naptár szerint január 6-án ünneplik Krisztus születését. Ortodox és latin Karácsony címmel tartunk előadást és tematikus tárlatvezetést első nyitvatartási napunkon 2012-ben, január 14-én délután 15 órakor a Laczkó Dezső Veszprém Megyei Múzeumban, a „Minden bajban védelmező" - orosz fémikonok a 18-20. századból c. kiállításban.

Karácsony ünnepe

Jézus Krisztus születésére emlékezik karácsonykor a keresztény világ, a nem keresztények pedig a szeretet ünnepét ülik. A karácsonyt, amelynek latin neve Nativitatis Domini, Natalis Domini (Az Úr születése), a nyugati kereszténység december 25-én, a keleti január 7-én tartja. Ez a kereszténységnek húsvét mellett teológiailag a második legnagyobb, gyakorlatilag viszont legjelentősebb, legelterjedtebb ünnepe, egyben világszerte a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe.

Múltak életeinek emlékei

A halottak napja a múltról szólva szól a jövőnek a mában. A múltról, mert óhatatlanul az elhunytak kora is belesodródik az emlékek örvényeibe. S a jövőnek szól, mert aligha van olyan ember, aki a múltról emlékezve legalább egy kicsit ne gondolna arra, hogy vajon milyen emlékeket hagy maga után ő maga. Függetlenül attól, hogy elődeinek emléke milyen alkalomból köszönt rá. Így novemberben, a keresztény világban óhatatlanul a halottak napja és a temetőlátogatás az, ami alkalmat teremt erre.

Krisztus halála mindenki élete lett – Halottak napja

November 2-án üljük halottak napját, amikor a katolikus egyház minden elhunytról, de különösen is a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről emlékezik meg.

 

Tíz éve újból munkaszüneti nap mindenszentek ünnepe

Éppen tíz esztendeje lett újból munkaszüneti nappá Magyarországon mindenszentek napja. November 1-jén közös napon ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg.

 

Szűz Mária mennybevétele - Nagyboldogasszony ünnepe

Augusztus 15-én, hétfőn ünnepeljük Szűz Mária mennybevételét, ősi magyar néven Nagyboldogasszony napját, amely a katolikusok számára parancsolt ünnep. Ez alkalomból 10.30-kor Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek ünnepi szentmisét mutat be az esztergomi bazilikában.

Úrnapi hitvallás a világ előtt

Krisztus Testének és Vérének főünnepét, vagyis Úrnapját a Szentháromság ünnepét követő vasárnapon, idén június 26-án tartja a magyar katolikus egyház. Az ünnepet 1264-ben IV. Orbán pápa terjesztette ki az egész latin Egyházra a hit és a kultusz válaszaként azokra az eretnek tanításokra, amelyek kétségbe vonták Jézusnak az Eucharisztiában való jelenlétét.

„Háromságban egy Isten” -- Szentháromság Vasárnapja

Pünkösdvasárnap utáni vasárnapon, idén június 19-én ünnepli a Katolikus Egyház Szentháromság vasárnapját, amelyet a néphagyomány kicsipünkösdnek hív. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek titokzatos egysége lassan két évezred óta a keresztény vallás magját jelenti. E nélkül a titok nélkül ugyanis nem érthető sem Isten atyasága, sem Krisztus halála és feltámadása, sem pedig a Szentlélek mozgató ereje.

Pünkösd ünnepe

A húsvéti idő a feltámadást követő ötvenedik napon, pünkösd ünnepével zárul, amelyet idén 2011. június 12-én tart meg az Egyház. Ekkor a harmadik isteni személy, a Szentlélek kiáradását és az Egyház megszületését ünnepeljük. A püspökök – erre emlékezve – szolgáltatják ki a bérmálás szentségét, amely az evangélium hirdetéséhez ad kegyelmet. Erdő Péter bíboros az esztergomi bazilikában bérmálja meg a főegyházmegyéből érkező fiatalokat és felnőtteket.

Húsvét ünnepe

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, amikor az Egyház amiatt örvendezik, hogy Jézus a halálból való feltámadásával minden embert megmentett a bűntől. A húsvétban az is megmutatkozik, hogy mi Isten terve az emberrel: a halál hatalma alatt álló régi emberből új embert teremt az örök életre.

Nagyszombat

Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsírra tekintve. Az esti vigília szertartással kezdődik el a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt halottaiból, hogy minden egyes embert megváltson bűneitől.

Virágvasárnap

Virágvasárnappal megkezdődik a nagyhét, amely a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra felkészítő nagyböjt legjelesebb időszaka. E vasárnap liturgiája felidézi Jézus Krisztus diadalmas bevonulását Jeruzsálembe.

Hamvazószerdával elkezdődik a húsvéti készület

 

...por és hamu......por és hamu...A húsvétot megelőző negyvennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén (2011) március 9-ére esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.

JANUÁRI FERENCES ÜNNEPEK, EMLÉKNAPOK

 Ferences protomártírokFerences protomártírok

Az idei ferences zsebnaptár végén van egy összeállítás, amely hónapos bontásban közli a ferences ünnepeket és emléknapokat. Ezekre a napokra külön zsolozsma imádsága van a rendnek. Az év folyamán 41 olyan nap van, ami a barátok kalendáriumában sajátosan ferences jellegű ünnep vagy emléknap. Közülük természetesen kiemelkedik a rend főünnepe, október 4., „Assisi Szent Ferenc atyánknak, a három rend alapítójának a napja".

Halloween, Mindenszentek, Halottak napja - melyek egybefüggenek hagyományaikban

 

Virágok a sírokon, szelíden hunyorgó mécsesek pislákolnak a temetőkben, s alkonyatkor varázsosan nyugodttá, csendessé teszik a sírkerteket. Emlékezünk. Ez az egy-két nap, ez a hét az ima és az elhunytak emlékének időszaka. A múltat nem feledhetjük: ez a visszatekintés és a jövő parancsa.

Reformátusok, akik a szabadságharcért haltak meg

Az aradi tizenhármakAz aradi tizenhármakSokunknak gondot okoz manapság az aradi tizenhármak felsorolása, és még kevesebbet tudunk a szabadságharc utáni véres megtorlás többi áldozatáról. Október 6., a nemzeti gyásznap alkalmával ezúttal nem a kivégzett tábornokokról, hanem a forradalom leverése utáni református mártírokról - köztük lelkipásztorokról, tanítóról, katonákról és német gyárosról - emlékezünk meg.

Isten közelségében - Nagyboldogasszony ünnepe

Augusztus közepén a keresztény világ Jézus Krisztus anyját, Máriát ünnepli. A magyarság ősi ünnepe szerint Nagyboldogasszony napja az, amikor a magyarok Nagyasszonya, Mária testestől-lelkestől a Mennyországba távozott.

Szent István király „Égi királynénk” oltalmára bízta hazánkat - Szent István király és augusztus 15.

Augusztus 20 - ról hellyel-közzel valami keveset hallottunk diákként az iskolákban, de arról már nem, hogy István királyhoz két fontos eseménnyel kapcsolódik augusztus 15-e. Ez a nap Szűz Mária mennybe menetelének napja a keresztény világban.

Nagyboldogasszony ünnepe

A Katolikus Egyház augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján Szűz Mária mennybevételét ünnepli. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány úgy tartja, hogy a Megváltó édesanyjának - hite jutalmaként - nem kellett a sírban várnia Jézus világ végi eljöveteléig, hanem halála után Isten rögtön föltámasztotta, és magához emelte a mennybe. Az egyház Krisztus első és legbuzgóbb követőjének megdicsőülését bemutatva jelet ad a világnak, hogy megéri Isten közelségében élni.

Brindisi Szent Lőrinc

Brindisi Szent Lőrinc (Giulio Cesare Russo) (1559-1619) olasz kapucinus szerzetes, pap, egyháztanító teológus, a tridenti zsinat utáni katolikus megújulás jelentős alakja volt; fáradhatatlan vándorprédikátor. Születésének és halálának évfordulóján, július 22-én ünnepeljük emlékét.

Árpád-házi Szent László király

„Csillagok között fényes csillag" - június 27-én I. Szent László királyt ünnepeljük. A magyar lovagkor példaképe, mondáink hőse alighanem a legnépszerűbb magyar szent.

Úrnapja, Urunk Testének és Vérének főünnepe

Erdő Péter bíboros úrnapi szentmisét mutat be a Szent István-bazilikában 2010. június 6-án 10 órakor, melynek keretében felszenteli a templom új Oltáriszentség-kápolnáját. A korábbi kincstár helyén kialakított liturgikus tér Bukta Norbert művész alkotása.

Ma teljessé lett a Pünkösd ünnepe

A Húsvéti idő lezárását, Pünkösd ünnepét idén /2010./ május 23-án tartja az Egyház. „Az Úr Lelke betölti a föld kerekségét, alleluja! És ami egybefogja a mindenséget, az tud is minden szóról, alleluja, alleluja, alleluja!" - énekli az Egyház minden szentmise bevezetőjében.

Mennybe fölment, alleluja! -- Jézus Krisztus mennybemenetele

Most vasárnap, május 16-án ünnepli Jézus Krisztus mennybemenetelét a magyar katolikus egyház. Arra emlékezünk, hogy Krisztus megdicsőülésének utolsó földi állomásaként fölment az Atyához a mennybe. A világegyházban a húsvétot követő negyvenedik napon, áldozócsütörtökön megült ünnepet Magyarországon a pünkösdöt megelőző vasárnapon tartjuk.

Gyümölcsoltó Boldogasszony

Március 25-e, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe Jézus születését kilenc hónappal megelőző nap, melyen Gábor arkangyal a megtestesülés örömhírével látogatott Máriához. A Szent Szűz válasza az isteni megszólításra, a megváltás művének kezdete teszi jelessé e napot.

Böjti étel a pattogatott kukorica avagy a Hamvazószerda és a torkos csütörtök

A hamvazószerdához köthető népi szokásokat a farsang és a nagyböjt összefüggésében kell értelmezni - mondta a Magyar Kurírnak Barna Gábor, a szegedi egyetem néprajzprofesszora. Mint mondta, húshagyókedden a bálokat éjjel 11-ig volt szokás befejezni, hogy még mindenki időben hazaérjen, és ehessen egy jót, mivel éjféltől szigorú böjt lépett életbe.

Kezdődik a húsvéti készület

A húsvétot megelőző negyvennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén 2010. február 17-ére esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek fel, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.

Advent első vasárnapjával elkezdődött az új katolikus egyházi év is

Advent első vasárnapján, november 29-én kezdődött el az új egyházi év.Ezen a napon kezdődik az új egyházi év, s egyben a karácsonyi ünnepkör, a megtestesülésben közénk érkező Krisztus várása. Az advent a latin Adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik. A magyar nyelv Úrjövetnek is nevezi ezt az időt.

SZENT FERENC ÉS AZ ÁLLATOK VILÁGNAPJA

  Szent Ferenc a farkassal. Molnár C. Pál festményeSzent Ferenc a farkassal. Molnár C. Pál festménye

Az állatok világnapját 1931 óta ünnepelik minden esztendőben Szent Ferenc emléknapján, október 4-én.

 

Augusztus 15. Nagyboldogasszony, Szűz Mária mennybevételének ünnepe

Szűz Mária mennybevételének ünnepe főünnep a Mária ünnepek között. Ősi magyar elnevezése Nagyboldogasszony.

Tartalom átvétel