EuroAstra Internet Magazin Ahol az időt órában mérik

Eltolt vizsgák vannak. Nevezhetjük őket nem sikerült vizsgáknak, ahol a hallgató nem hozta a várt formát. Persze az is eltolt vizsga, ahol olyasvalaki kap végzettséget igazoló papírt, aki nem érdemes rá. Egy vizsga el van tolva, ha nem tölti be a funkcióját. De hát minden vizsga más! Vagy nem?Szerzőnk saját vizsgája kapcsán általánosít szokott stílusában.

Az informatikai szlengben egységsugarúnak nevezzük azt a felhasználót, aki valamilyen szakma mellett "csak" alkalmazni akarja az informatikát. Egyébként könyvelő, orvos, rendőr, tanár. Az "Informatika a bölcsészképzésben" tudományos konferencia csak az első - véleményem szerint - a vezetés azon próbálkozásainak, ami a régi elv szerint várható, ugyanis, ha nincs pénz, akkor először az oktatástól vesz el a büdzsé.

Kevesen tudják, hogy Albert Einstein nemcsak nagyban a relativitás elméletében gondolkodott, kicsiben is eléggé sokat alkotott, bár később mindent megtett, hogy ez a munkája feledésbe merüljön. Tipikus asztal-feltaláló volt, aki elméletileg dolgozta ki és adta be világ megváltó ötleteit.

Korábban az emberes hírszerzés - a második világháború utáni időszakig  eléggé elterjedt jelenség volt. Utána a nagyhatalmak hírszerző szolgálatainál a nyolcvanas évek közepétől háttérbe szorult. Ennek oka paradox módon a technika fejlődése volt. Azaz egy közösségbe kívülről szinte nem lehetett észrevétlenül embert behelyezni, beküldeni.

Mi a multinacionális cégek jellemzője? De sokszor tették fel a kérdést nekünk gazdaság politikai előadásokon. Nos a válasz hasonló ahhoz, ahogy itthon a különösen domináns erőviszonnyal rendelkező  távközlési szolgáltató viselkedik. Figyelmen kívül hagyva minden érdeket, szabályozást, jogi csűrcsavarokkal próbálja saját érdekeit maximálisan képviselni. És ekként is cselekszik.

A dicsőséges magyar média , talán a BSA újabb akciója nyomán újabb megállapítással lepte meg az olvasókat: a szoftvermásolás és az azzal kapsolatos szerzői jogi bűncselekmények maffiás bűncselekmények. S ha maffiás bűncselekmények, akkor ellenük minden eszköz, beleértve a piszkosszolgálatok teljes eszköztára gátlás és erkölcsi megfontolás nélkül alkalmazható. Fortélyos félelem igazgat: mikor mondja ki a törvény:mindeki aki számítógépet használ bűnöző. Gyanúsított mindenki aki él, és csak idő kérdése mikor ki miért és mennyire csukja le.

Rossz csillagzat alá került az informatikai a 2004 gazdasági évben. Ha végignézzük, hogy a klasszikus gazdasági esztendőben - októbertől októberig - mi történt, akkor igencsak okunk van elkeseredésre. Mert míg korábban az informatikai boom, a fejlődés volt a jellemező, a mostani időszak a korlátozások, a visszafejlődés esztendeje.

A mindennapok sorában természetesnek tűnik, hogy a környezetvédelem érceit figyelembe veszik. Így van ez a számítástechnikában is., hiszen tudnivaló, hogy az eldobott számítógépe veszélyes hulladéknak számít.(Ezért is importálunk egyre nagyobb mennyiségben a szegények PC-jeként nyugaton kidobott, de használható számítástechnikai eszközöket....)

Elöljáróban:  A cikk 1986-ban íródott, egy ismert akkor híres amerikai számítástechnikai szakértő Michel E Marotta tollából. Magyarul jó pár évvel később a zárójeles kommentárokkal ellátva jelent meg a Cédrus egykori elektronikus újságjában a Flopy.lap-ban, ahol anno nem okozott sok vihart. Később, amint teltek az évek láthattuk igazán egy démoni próféciával álltunk szemben, melynek máig kiható vonatkozásai vannak. Ezért érdemes elolvasni ismét e ma már történeti érdekesség számba menő írást. És ha ez a máról szól, nem a véletlen műve. A kommentárokat akkor is Johannes írta, s ez született a később a PECSA elleni razziák korában íródott Bűn története című tanulmány alapjául. Nem árt, ha az olvasók és a politikusok megismerik, a jelenlegi rendőrséges, BSA-s, szerzői jogvesztős gyakorlat miért idegen az emberi értékektől, és miért képtelen ezt a magyar értelmes ember elfogadni, azon kívül, hogy nem az amerikai konzumer idióta birka klónja.

Sok-sok évvel ezelőtt, Temesváron láttam egy színdarabot. Amelynek a szerzőjére sajnos már nem emlékszem, de mondanivalója nagyon bennem van. Az atomháború után, egy homoksivatagban próbálkoznak emberek azon, hogy megtegyék a lehetetlent,. Túlélni....Élni....

A közelmúltban egy ipari múzeum raktáraiba keveredtem be. Amint végignéztem a tárgyakon, nosztalgia támadt bennem egy olyan kor iránt, amelyet csak hallomásból ismerek.

A magyar szerzői jogvédő törvény módosítása során nem gondolták át kellően a törvény következményeit. Az már ma nyilvánvaló, a józan ész szerint a lobby érdekek diktáltak. Ugyanakkor a törvény jó lehetőséget adott arra, hogy a rendőrség önjáróvá váljon. Azaz a viszonylag szabadon értelmezhető törtvényre alapozva eljárások tömegeit indítsa meg. A szerzői  jogi perek általában tízes és százas nagyságrendben indulnak.

Történetünk nem a számítástechnika hajnalán kezdődött. Annál jóval később, amikor a technikai tudás felett a mindenható Marketing Jégkirálynő kezdte meg regnálását. Amikor az operációs rendszereket és az arra épülő programcsomagokat kizárólag az eladási szempontok alapján kezdték el tervezni, megfeledkezvén némely alapvető dolgokról. Például arról, hogy a piacvédelmi intézkedésekkel, a másolásvédelemmel kizárólag a  jogos felhasználóval tolnak ki. Azzal, aki egyszerűen csak használni akarja a programot.

A jeget mint hűtőközeget igen korán már a középkorban is alkalmazták. Akkor csak annyit tudtak csinálni, hogy a télen a folyók tavak felszínéről táblákba felvágták majd szalmával szigetelt speciális vermekben - ezeket úgy csinálták, hogy a hideg levegő megrekedjen bennük - tárolták a nyári időszakra. Meglepő dolog, de a megoldás kiválóan működött, a módszert sok helyen az 1950-es évekig használták.

Az adatvédelem a mindennapokban közhelynek számít. Azaz az emberek csak és csupán egyfajta úri passziónak veszik a dolgokat. Egészen addig, míg mindez nem megy ki a saját bőrükre. Független szakértők a vitáik során abban mindenképpen egyet értenek, hogy az adatokra, azok megszerzésére irányuló rosszindulatú támadásra nem onnan kell számítani, ahonnan leginkább várnánk.

A jogot annak idején azért találták ki, hogy a társadalmi viselkedési normákat rendszerbe lehessen foglalni. Azokat, akik ezen normarendszertől eltértek, ki lehessen küszöbölni a társadalomból, megölni, felnégyelni, vagy éppenséggel hosszú időre börtönök rácsai mögé dugni. S ez a jog, bármily kegyetlen, működött. Egészen a közelmúltig. Ugyanis amíg társadalmi megegyezés van mögötte, addig mennek a dolgok. Ugyanilyen szabály az is, hogy egy adott jogrend csak adott kultúrkörben működik. Más az iszlám, más a keresztény zsidó kultúrkör hagyománya, és megint más a jogászoktól fertőzött amerikai társadalomé, amely az igazságosságot sok esetben a jogszerűség mögé helyezi.

A közelmúltban kétségbeesve hívtak fel az egyik DTP-s cégtől. A helyi tudorok egy ősrégi fájlból képtelenek voltak értelmes karaktersorozatot kicsiholni. Pedig könyvről volt szó, nagyon sokba kerülne újra rögzíteni az oldalakat. A dolog pikantériája, hogy az évekkel ezelőtti rögzítésnél ugyanazt a szoftvert használták. Csak éppen néhány verziónyival korábbit...

Az Európai Unió vonzerejének része a bíztató jövő képzete: aki bent van, nemcsak azt tudja, kikhez és milyen értékrendhez tartozik, hanem azt is, merre tart. A kívülállók legalább is így gondolják. Ám lényeges különbség van aközött, hogy milyennek látja az uniót az, aki kintről be­felé igyekszik és az, aki már tag.

Sokszor, ha a bűn szövetségéről hallunk maffia-bűncselekményeket emlegetünk. Holott a maffia védett név. Csak egy bizonyos  területen - Szicília -  működő, nem éppen legális tevékenységgel rendelkező , szigoran hiererchikus bnöző szindikátusokat nevezzük így, amelyet a fegyelem mellett összteart a hallgatás fogadalma.

Citizen. Az angolszász nyelvekben ezzel az ógörögbôl vett szóval fejezik ki az állampolgár fogalmát. Pontosabb jelentése: városlakó, olyan ember, akinek kötelességei és jogai vannak abban a közösségben, amelyben él, miként kötelessége alakítani, gazdagítani és jobbítani is azt.

A világ lakói legyenek akaratmentes fogyasztói ellenőrzött birkák. Ez a cél, mely svédacél. A világon egyre többen ismerik fel, hogy a Nagy Amerikai Szoftveróriás legfőbb óhaja és célja nem az adatbiztonság és a  számítástechnika fejlesztése a célja. A cél egyre nyilvánvalóbb: ellenőrizni akarja a világ összes számítástechnikai rendszerét, megakadályozva a fejlődést. Olyan új számítástechnikai rendszereket óhajt elterjeszteni., amelyek lenullázzák az összes eddigi eredményeket és teljes kontrollt biztosítanak a Világ felett... http://www.interalpha.net/customer/pvigay/antiwintel/  és ami mögötte van. (Ez az egykori link ma már nem működik..)

A licenc régi latin eredetű szó. Engedélyt jelent. Engedélyt arra, hogy valaki valamit, ami más embertől függ, megcsinálhat. A számítástechnika gyakorlatában ez azt jelenti, hogy valaki megvásárolta a program használati jogát. S azt az általa nem befolyásolható szerződésben foglaltak szerint gyakorolhatja - ha egyáltalán tudja. Már őseink megszívlelték az elvet: ne állíts betarthatatlan szabályokat, mert akkor az első adandó alkalommal megszegik őket.

Eredetileg megjelent 1998. júniusábanGyerekkorom kedvenc meséje volt A nagy hatalmú sündisznócska. Mese egy sünrõl, aki a semmibõl csinálta meg saját hatalmát, s mint a mesékben szokás, el is nyerte méltó büntetését.

Néhai Dr Pósvári Sándor, az Euroastra Alapító főszerkesztőjeAz euroASTRA levelesládájában egyre többször fordul meg "Távmunka" tárgyú levél.

Néhai Dr Pósvári Sándor, az Euroastra Alapító főszerkesztője Pósvári Sándor fõszerkesztõ, gépíró, grafikus stb. sajnos csak volt. Ő az akitől megörököltem az Euroastrát tragikus halála után. Amikor ezt az interjút adta, akkor már viszonylag kevés volt hátra életéből. Sajnos. Archivumunk mélyéről került elő ez a cikk, mert ennek webes változata is elveszett a régi astra adatainak pontosan 1 év és 43 hét előtti pusztulása előtt. Így újra közzétesszük. Talán látja Odaföntről, hogy nem felejtjük.

Képzeld el,  - mondja osztályfőnök ismerősöm. Megkeresett a tesótanár. Azt mondta: Baj van Pistikével. Amikor rákérdeztem, mi a baj azt mondta, képtelen a Szinteket teljesíteni. És ez szerinte nagy baj... Kérdeztem: Nem szeret mozogni? azt válaszolta sokáig szeretett, de most inkább ha módja van felmenteti magát. És képzeld kicsi kefebajusszal rendszeresen felrajzol az öltözőszekrény falára...